Bajban vagyok, mert teljesen csődött mondott minden szülői tudományom.Biztosan az én hibám is, hogy idáig jutottunk: a lányom- aki már 21 éves- semmit nem hajlandó csinálni: szó szerint, mert napi 8-10 órás TV nézés és 3-4 órás internetezésen kívül nem nagyon csinál semmit sem. Az a legaggasztóbb az egészben, hogy mintha így jól érezné magát. Én meg beledöglöm az aggódásba, hogy mi lesz vele??? Egy nem túl jól sikerült , de befejezett érettségi után 2 sulit is elkezdett, de mindegyiket abbahagyta, mert valamiért nem tetszett neki, vagy mert megbukott.Soha nem volt jó tanuló. Ez év márciusa óta nem hajlandó sem egy új sulit keresni magának - ami tetszik is neki, és képes is elvégezni -se munkahelyet nem akar keresni magának.Pedig én ezt az utolsó iskolai kísérletezését hajlandó lennék finanszírozni. Már sokszor próbáltam beszélni vele, de mindig elzárkózik előle. Pszichológus segítségét sem hajlandó igénybe venni, pedig szükség lenne rá, mert teljesen bezárkózott, nincs igazi barátja, barátnője, nincsenek kortárs kapcsolatai. Bedumálja magának, hogy ő csúnya - ami nem igaz, mert csinos, magas lány - hogy ő buta: ami nem igaz,mert alulértékeli magát, és nem hajlandó a pozitív tulajdonságait előhozni magából
